(Bal)szerencséjére Harkat Mulds nem bírja tétlenül nézni pusztulását, és megmenti. Ezzel azonban csak rövid időre odázta el a végzetet - mert ilyen esetben a vesztesre halál vár, csak sokkal kegyetlenebb formában (miként azt az idevágó törvény előírja).
Mielőtt azonban erre sor kerülhetne, egy fiatal vámpír (Kurda) menekülést kínál hősünknek, aki pillanatnyi gyengeségében él a lehetőséggel, és köszönés nélkül távozik. Azonban cseberből vederbe kerül, mivel pár folyosóval távolabb vérszipolyok várják őket.
Shan előtt egy nagyszabású árulás lepleződik le, és sajnos nem sok választási lehetősége marad: vagy beáll közéjük, vagy meghal. Ő inkább egy harmadik utat választ, és beugrik egy jéghideg földalatti folyóba. Hosszas hánykolódás és szenvedés után, szinte csodával határos módon megmenekül, és a vízzel sodródva kijut a hegy mélyéből.

A szabadban aztán szerencséje újfent segítségére siet, amikor az idevezető úton megismert farkasokat vezeti segítségére (lásd ötödik kötet). Más talán ennyi viszontagság után örökre hátat fordítana a vámpíroknak, azonban Darren jól fejlett lelkiismerete miatt képtelen örökre maga mögött hagyni a Vámpírok Hegyét.
Hiszen egyrészt ott vannak ismerősei, barátai, akiktől - az áruló Kurda unszolására - búcsú nélkül távozott, másrészt pedig muszáj figyelmeztetnie a gyanútlan vámpírokat, hogy a vérszipolyok megsemmisítő támadásra készülnek.
Ez a feladat legalább annyira nehéznek ígérkezik, mint kijutni a hegyből. Hiszen nagy valószínűséggel azonnal végeznek vele, mihelyst felbukkan a közös termekben. De Shan eddig is az eszéről volt híres, így újfent nekiáll kigondolni valamit.