Származásuk. Közép-Európa legközönségesebb rágcsálói. Nálunk is jelen vannak, például az Alföld egyes vidékein.

Ismertető. Aránylag nagy testűek, orruktól a farok végéig 24-28 cm, külön a farka 3-6 cm. Tömegük eléri a 250-300 grammot. Fejük világosbarna, néhány sötétebb sávval, hátuk barna, hasuk mélyfekete. Évente 2x-3x szaporodnak.Vemhességi idejük 19-20 nap. Egy-egy nőstény 8-10 kölyköt hoz a világra. A kicsik zárt szemhéjjal, és csupaszon jönnek a világra, de két hét múlva, mire szemük kinyílik, addigra már finom prém borítja testüket. Terráriumban tartásra nem ajánlják, mert nagyon ellenségesek. Hátsó lábukra támaszkodva vicsorogva mutatják nagy metszőfogaikat, esetleg nagy ugrásokkal támadják meg ellenfelüket, és ahol érik, harapják azt. A fiatal, néhány hetes példányok még talán szelídíthetőek, de sose bízzunk meg bennük teljesen, éppen ezért inkább csak vastag bőrkesztyűben nyúljunk hozzájuk !

Tartásuk. Egy állatnak fél négyzetméter alapterületű terrárium megfelel. Búvóhelyként egy üreges, odvas fadarabot, vagy egy bozontos gyökérnyalábot alkalmazhatunk. A terrárium aljára helyezzünk finom faforgácsot vagy pormentes tőzeget.

Táplálkozásuk. A gabonamagvak mellett megeszik a friss zöld növényeket, gyümölcsöket, gilisztákat, csigákat, rovarokat, és azok lárváit is. Táplálásukra a búza, a kukorica, a zabpehely, a zöld fű, a here, a lucerna, az érett és azalt gyümölcs, a földigiliszta, a cserebogár és annak pajorja, a lisztkukac, a csiga az ehető gomba, a sajtdarabkák, a szárazkenyér megfelel, de ne feledjük, ezeket mind vegyesen adagoljuk !